A walesi herceg a Károlyi palotában

A Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Károlyi palotában zajló magán jellegű főúri rendezvények közül a legnagyobb feltűnést a walesi herceg 1885-ös látogatása keltette. A walesi herceg Albert Edward, Viktória királynő fia és utóda volt, aki VII. Edward néven 1901 és 1910 között uralkodott Nagy Britannia trónján.

VII. Edward 

1873 és 1891 között ötször járt Magyarországon, mindannyiszor inkognitóban, annak ellenére, hogy mindenki tudott, és a magyar napilapok is igyekeztek minél részletesebben tudósítani itt tartózkodásáról és programjairól. Az inkognitó, ami az arisztokrata főurak között is divatos jelenség volt, nem ismeretlenséget jelentett, hanem az uralkodói minőség, a hivatalosság, illetve a nagyobb feltűnés mellőzését. 1885-ben Károlyi Alajos, az Osztrák-Magyar Monarchia londoni követe hívta meg a herceget Magyarországra az ebben az évben megrendezett Országos Kiállítás kapcsán.

gróf Károlyi Alajos

Edward szeptember 27-e és október 12-e között két hetet töltött hazánkban, az elsőt Festetics Tasziló berzencei kastélyában és birtokán, ahol vadászszenvedélyét elégítette ki, a másikat pedig Budapesten, ahol a kiállítás, a lóversenyek, és a mágnások között osztotta meg idejét.

Október 3-án este 7 óra után érkezett meg a mai déli pályaudvarra a saját udvari szalonkocsijában és Festetics Tasziló kíséretében. Az eredetileg csak pár napra tervezett látogatásból végül egy egyhetes itt tartózkodás kerekedett ki. A herceg a Károlyi palotában szállt meg, ahol külön lakosztállyal rendelkezett. Itt fogadta az összes jelentős magyar arisztokrata családot, ami nem mindig jelentett azonnali személyes találkozót Edwarddal, hiszen ideje jelentős részét a főváros különböző helyszínein – a városligeti kiállításon, a Váci utcán, a Nemzeti Casinoban, az Operaházban – töltötte. A palotában vendégkönyvet vezettek a látogatók részére, melynek érdekessége az volt, hogy az illető nevét azon a naptári oldalon kellett bejegyezni, amelyik napon született. Maga a palota egyébként a szállásból kifolyólag sohasem volt nagyobb rendezvény helyszíne.

Edward napi életritmusát a 9 órai, szertartással elfogyasztott reggelije nyitotta, mely mindig kávéból, vajból, pirított kenyérből, cognacból és nemes bordeauxi borból állt. Ezután a délelőttöket általában a palotában töltötte. Ekkor intézte a magánlevelezéseit, és fogadta – minden hivatalos formaságot mellőzve – azokat a vendégeket, pontosabban arisztokratákat, legyenek azok magánszemélyek vagy a kormány tagjai, akik tiszteletüket kívánták tenni. Itt volt többek között Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, vagy a szomszédos, ekkor már álló Esterházy palotából Esterházy Móricz, Festetics Tasziló, illetve a Károlyi család többi mágnásnegyedbeli leszármazottja.

gróf Andrássy Gyula

Tisza Kálmán

De nemcsak a herceget keresték itt fel a palotában, hanem maga a herceg is felkereste a palotanegyed egy-egy épületét. Így ellátogatott a szomszédos – a ma Károlyi-Csekonics Rezidenciaként emlegetett, Hallgatói Információs Központként is működő – egykori Károlyi-Csekonics palotába, vagy a mai Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének helyt adó egykori Pálffy palotába, ahol a tulajdonos 100 fő részvételével estélyt adott a számára. A jeles arisztokratákat felvonultató két órás rendezvény fesztelen társalgásból állott, ami alatt hideg ételeket és gyümölcsöket szolgáltak fel.

A délutánokat Edward rendszerint a fővárosban töltötte, és legtöbbször csak az esti 8 órai vacsorára tért vissza rezidenciájába, mely vacsora mindig szűk körben, a házigazda és néhány meghívott vendég részvételével telt el. Nevezetes volt ezek közül a világhírű orientalista és közép-ázsiai utazó, Vámbéry Ármin látogatása, akit a herceg maga hívott meg a palotába.

VámbéryÁrmin