Születésnap az Andrássy-családnál. ÉLŐKÉPEK I.

Az arisztokrácia kedvenc időtöltése közé tartozott a különböző élőképek (Tableau vivant ; living picture) benutatása, ami egy festmény vagy egy történelmi esemény élő személyek által történő megjelenítését jelentette, ahol a szereplők a festménynek vagy a jelenetnek megfelelő pózba merevedtek. A szereplők öltözete a festményt utánozta vagy a jelenethez igazodott. Ezen kívül ábrázoltak így különféle allegóriákat vagy bibliai jeleneteket is. Mivel költséges műfajnak számított - hiszen a festmények megelevenítéséhez vagy a jelenetek bemutatásához megfelelő korhű jelmezt, kiegészítő kellékeket, tárgyakat kellett készíttetni, aminek sokszor jelentős anyagi vonzata volt - nem véletlen, hogy leginkább a főrangúak között vált divatos szórakozássá a XIX. század második felében. 

Az ilyen befektetés természetesen nem térült meg, az elkészíttetett és már nem használt jelmezek, kosztümök pedig néha egy-egy jótékony célú felajánlás keretében a Nemzeti Színház kelléktárát gyarapították.

Maga az élőkép természetesen közösségi műfaj volt, minden ilyen produkció bemutatása közönséget igényelt, akiknek a különböző típusú képeket vagy jeleneteket elő lehetett adni. Erre legtöbbször a Nemzeti Színházban nyílt lehetőség, olykor a Redouteban (Vígadó) mutatták be ezeket a produkciókat, ahol kellő tér, esetleg színpadi háttér, díszlet is a rendelkezésre állt.

     

Az ünnepelt gr. Kendeffy Katinka

Az ilyen művészi produkciók sokszor elemeivé váltak egy-egy főúri palotán belül zajló társaséleti rendezvénynek, ünnepségnek, olykor mulatságnak is, függetlenül attól, hogy azon hányan vettek részt és kiknek készült. A közönséget ilyenkor a meghívott vendégek alkották. Gyakran szerepelt ott a családi élet berkein belül is, egy-egy jeles alkalomhoz vagy ünnephez kötődve. Az Andrássy családnál az ünnepséget Andrássyné Kendeffy Katinka születésnapja szolgáltatta, amelyre a gyerekek több élőképpel is készültek. Az előadás menetéről és a bemutatott képekről a családnál szolgáló angol nevelőnő levélrészlete szolgáltat bővebb információt: „Az elmúlt héten sok látogatónk volt, Forgách grófné Fischer báróval és egy másik úrral két napig volt itt; Okolicsányi úr mindig itt van, de ő már annyira ide tartozik, hogy nem is számít vendégnek. Rendezett néhány élőképet, hogy megünnepeljük a grófné születésnapját. Betűkből kialakítottuk a »Mama« szót. Az első betű az M volt, m, mint molnár. A gyerekek jelmezt öltöttek, a fiúk molnárnak, Ilona kis parasztlánynak öltözött, és egy nagy fehér pudli volt a szamár, a fejére füleket kötöztünk. Azután jött az A betű, a, mint angol, a két nagyobb gyermek angol utazókat utánzott, mintegy a karikatúrájukat adva, nagyon mulatságosak voltak. Következett a második M, m, mint mese. Tivadar barna ruhába öltözött, kötelet kötött a derekára, és nagy szakállt ragasztott. Ő a jelenetben zarándokútról megtért szerzetes volt, aki a tapasztalatairól számolt be Madame de Pompadournak és más udvaroncoknak s udvarhölgyeknek. […] Nagyon jól sikerült. A kis Gyulát szőke fürtjeivel lánynak öltöztettük. Okolicsányi úrnak a háttérbe kellett húzódnia, mert a jelmeze nem volt tökéletes. Én a grófné fehér, steppelt muszlin alsószoknyáját viseltem, amely rajtam uszályos volt, hiszen a grófné nagyon magas. A karácsonyfáról származó papírvirágokkal és fodrokkal volt díszítve; igazán nagyszerűen állt, el sem tudjátok képzelni. Emma kenderből csinált parókákat, amelyek egészen úgy festettek, mint a valódiak.

Az utolsó kép a teljes »Mama« szót adta ki, a kis Ilona felvette a mamája egyik ruháját, ott ült az asztalnál, amelyen ott volt egy csésze tea és egy szivar, mert a grófné nagyon szeret dohányozni. Mindenkinek nagyon tetszett az egész.”

gr. Andrássy Tivadar

ifj. gr. Andrássy Gyula

Forrás:  Levelek az Andrássy-házból (1864-1869)