Budapest történetét ismerők, különösen a főváros történetével foglalkozók előtt ismert, hogy a városegyesítést megelőző, valamint az azt követő időben a pesti oldalon, a Nemzeti Múzeum környezetében, Belső-Józsefváros szívében nagyobb számú reprezentatív palotát emeltek. Az építtetők zöme a városba költöző vagy az év bizonyos hányadát a családjával együtt a városban töltő arisztokrata volt. A megtelepedés főleg a Nemzeti Múzeum mögötti területet, valamint a mai Ötpacsirta, Reviczky utca mentén lévő ingatlanokat érintette.
A Nemzeti Múzeum környéke azonban nem az egyetlen helyszín volt az arisztokrácia fővárosi építkezése során, viszont az egyik a legjelentősebb. A magyar társadalom felső rétege már ezt megelőzően is építkezett Pesten, leginkáb a reformkor idején, és a Nemzeti Múzeum körüli építkezéseket követően is alakultak ki a XIX. század második felében olyan városi helyszínek, ahol a tartós jelenlétük egy-egy nevezetesebb épület megjelenésével fémjelezhető.
Blogomban többek között ezeket a helyszíneket szeretném körbejárni és bemutatni. Hogyan alakul át az előkelő építkezéseknek köszönhetően egy városi terület. Hogyan veszik birtokukba az arisztokrácia tagjai a városi tereket, hogyan építkeznek és milyen rendezvényeket tartanak az általuk emeltetett palotákban.
A bemutatáshoz írott és képi forrásokat egyaránt fel szeretnék használni, olyan dokumentumokat, amelyek az általuk emeltetett épületekhez, a palotákban élő személyekhez és az ott zajló eseményekhez kötődnek.
Remélem, hasznos olvasmány lesz mindazoknak, akiket érdekel fővárosunk múltja és az épített kulturális örökségünk története.
A Wenckheim palota a pesti mágnásnegyed kapujában
Budapest történetét ismerők, különösen a főváros történetével foglalkozók előtt ismert, hogy a városegyesítést megelőző, valamint az azt követő időben a pesti oldalon, a Nemzeti Múzeum környezetében, Belső-Józsefváros szívében nagyobb számú reprezentatív palotát emeltek. Az építtetők zöme a városba költöző vagy az év bizonyos hányadát a családjával együtt a városban töltő arisztokrata volt. A megtelepedés főleg a Nemzeti Múzeum mögötti területet, valamint a mai Ötpacsirta, Reviczky utca mentén lévő ingatlanokat érintette.
A Nemzeti Múzeum környéke azonban nem az egyetlen helyszín volt az arisztokrácia fővárosi építkezése során, viszont az egyik a legjelentősebb. A magyar társadalom felső rétege már ezt megelőzően is építkezett Pesten, leginkáb a reformkor idején, és a Nemzeti Múzeum körüli építkezéseket követően is alakultak ki a XIX. század második felében olyan városi helyszínek, ahol a tartós jelenlétük egy-egy nevezetesebb épület megjelenésével fémjelezhető.
Blogomban többek között ezeket a helyszíneket szeretném körbejárni és bemutatni. Hogyan alakul át az előkelő építkezéseknek köszönhetően egy városi terület. Hogyan veszik birtokukba az arisztokrácia tagjai a városi tereket, hogyan építkeznek és milyen rendezvényeket tartanak az általuk emeltetett palotákban.
A bemutatáshoz írott és képi forrásokat egyaránt fel szeretnék használni, olyan dokumentumokat, amelyek az általuk emeltetett épületekhez, a palotákban élő személyekhez és az ott zajló eseményekhez kötődnek.
Remélem, hasznos olvasmány lesz mindazoknak, akiket érdekel fővárosunk múltja és az épített kulturális örökségünk története.
|
| A Wenckheim palota a pesti mágnásnegyed kapujában |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése